A fejlesztési tartalék képzése számos előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, különösen a tételes költségelszámolást választók esetében. Az ilyen vállalkozók csökkenthetik bevételüket a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeggel, ezáltal elkerülhetik a 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadó megfizetését, és osztalékalapjuk is nulla lesz.

Előnyök:

1. Adóalap csökkentése: A fejlesztési tartalékkal csökkenthető az adóalap, így a vállalkozói osztalékalap is nulla lesz.
2. Nincs tárgyi eszköz tartási kötelezettség: Nincs kötelezettség arra, hogy az eszközöket 4 évig meg kell tartani.
3. Nem kell újnak lennie: A fejlesztési tartalék felhasználásához nem szükséges, hogy az eszköz új legyen.
4. Nem érinti a de minimis keretet: A tartalék képzése nem csökkenti a vállalkozó de minimis keretét.

Cél Szerinti Felhasználás

A fejlesztési tartalékot a képzés évét követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére kell felhasználni. Ha a vállalkozó nem használja fel az összeget a határidő lejártáig vagy más célra fordítja, akkor adóköteles lesz az összeg kivezetése.

Példa:

Ha egy vállalkozó 2021-ben fejlesztési tartalékot képzett, akkor 2024. december 31-ig fel kell használnia ezt az összeget, különben adókötelezettség keletkezik.

Szankciók Nem Cél Szerinti Felhasználás Esetén

Ha a vállalkozó nem megfelelően használja fel a fejlesztési tartalékot, vagy nem költi el időben, a következő szankciók lépnek érvénybe:

1. Vállalkozói személyi jövedelemadó: A kivezetett összeg után a nyilvántartásba vétel évében érvényes adókulcs alapján vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni.
2. Vállalkozói osztalékalap utáni adó: Ha az adóköteles kivezetett összeg meghaladja a vállalkozói személyi jövedelemadót, akkor az osztalékalap utáni adót is meg kell fizetni.
3. Késedelmi pótlék: A késedelmi pótlékot a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vételének adóévére vonatkozó adóbevallás esedékessége óta számítják fel.

Példák

Példa 1: Átalányadózásra váltás esetén

Egy vállalkozó 2022-ben fejlesztési tartalékot képzett, majd 2023-ban átalányadózásra váltott. A tartalék továbbra is felhasználható az átalányadózás ideje alatt, azonban ha nem költi el cél szerint 2025 végéig, akkor nem csak az átalányban megállapított jövedelme után kell adóznia, hanem a fejlesztési tartalék összeg után is.

Példa 2: Tárgyi eszköz beszerzése

Egy vállalkozó 150-190 ezer forint közötti értékű tárgyi eszközöket vásárolt, amelyek költségként elszámolhatóak. A beszerzési ár fejlesztési tartalékból is fedezhető, tehát a vállalkozó a korábban nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot felhasználhatja ezen eszközök beszerzésére.

Példa 3: Vállalkozás megszüntetése

Egy vállalkozó ingatlant és személygépkocsit vásárolt fejlesztési tartalékból, majd megszünteti a vállalkozását. Az ingatlan eladása esetén az értékesítésből származó bevétel a vállalkozás bevételének minősülne, míg a személygépkocsi esetében az eladást ingó értékesítésként kell elszámolni.

Szankciók Kivédése

A fejlesztési tartalék megfelelő felhasználásával elkerülhetők a szankciók, azonban fontos, hogy a vállalkozó pontos nyilvántartást vezessen, és időben felhasználja a tartalékot cél szerinti beruházásokra. A tevékenység szüneteltetésekor például nem lehetséges fejlesztési tartalékból tárgyi eszköz beszerzése, így érdemes bejelenteni a tevékenység folytatását, mielőtt tárgyi eszközt vásárol a vállalkozás.