A KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) és az alanyi adómentesség bevételi határai külön szabályok szerint működnek, ezért fontos ezeket pontosan megérteni és alkalmazni. Az alábbiakban bemutatjuk a két rendszer közötti főbb eltéréseket és számítási szabályokat.

1. KATA Bevételi Határ

• Éves határ: 2022. szeptember 1-jétől a KATA bevételi határa évi 18 millió forint. A határ átlépése nem jelenti a KATA-alanyiság elvesztését, de az értékhatár feletti bevételrész után 40%-os kiegészítő adót kell fizetni.
• Arányosítás: Ha a KATA-alany év közben kezdi meg vagy szünetelteti a tevékenységét, akkor az éves határt arányosítani kell. Minden olyan hónapra, amikor a vállalkozó fizeti az 50 000 forintos tételes adót, 1,5 millió forintbevételt számolhat el a 40%-os kiegészítő adó megfizetése nélkül. Ezt az értékhatárt a köznyelvben „katakeret”-nek nevezzük.
• Tevékenység szüneteltetése: Ha a vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, akkor a szüneteltetés hónapjaira nem köteles fizetni a tételes adót, és a bevételi keret is ennek megfelelően csökken.

2. Alanyi Áfamentesség Bevételi Határ

• Éves határ: Az alanyi áfamentesség éves bevételi határa 12 millió forint. Ezt csak akkor kell arányosítani, ha a vállalkozót év közben jegyzik be. A szüneteltetés vagy évközi megszűnés nem érinti az alanyi áfamentesség határát.
• Határ átlépése: Ha a vállalkozó átlépi az alanyi áfamentesség határát, akkor kötelező lesz az ügyletei után áfát felszámítani. Az alanyi áfamentességet az értékhatár átlépését követő második év végéig nem lehet újra választani.

3. Különbségek a Bevételi Határok Számítása Között

• Pénzforgalmi vs. teljesítési alap: A KATA esetében a bevétel számítása pénzforgalmi szemléletű, tehát csak a ténylegesen befolyt bevétel számít bele a katakeretbe. Az alanyi áfamentesség esetében azonban teljesítési alapú számítást kell alkalmazni, így a kiszámlázott, de még be nem folyt bevételek is beleszámítanak az értékhatárba.

• Különleges esetek: Például a KATA esetében az előleg beleszámít a bevételbe, míg az alanyi áfamentességnél nem, mivel az áfabeli teljesítés még nem történt meg. Továbbá, a külföldi szolgáltatások és a tárgyi eszközök értékesítése eltérő módon kezelendő a két rendszerben: ezek a bevételek katás bevételnek minősülhetnek, de nem számítanak bele az alanyi áfamentesség határába.

4. Példák

Példa 1: Új vállalkozás indítása

Egy KATA-alany egyéni vállalkozó 2024. szeptember 15-én kezdi meg tevékenységét:

• Katakeret: Mivel a vállalkozó csak 4 hónapon keresztül fizet tételes adót, a katakerete 4 × 1,5 millió forint = 6 millió forint.
• Alanyi áfamentesség határa: Az alanyi áfamentesség határa arányosítva van: 12 000 000 / 366 × 108 = 3 540 984 forint.

Példa 2: Szüneteltetés

Egy KATA-alany vállalkozó 2024. szeptember 15-től november 15-ig szünetelteti a tevékenységét:

• Katakeret: Mivel a vállalkozó csak októberben szüneteltette teljesen a tevékenységét, a katakerete 11 × 1,5 millió forint = 16,5 millió forint.
• Alanyi áfamentesség határa: A szüneteltetés nem befolyásolja az alanyi áfamentesség határát, amely továbbra is 12 millió forint.

5. Összegzés

A KATA és az alanyi áfamentesség bevételi határai különböző szabályok szerint működnek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy míg a KATA esetében a bevétel pénzforgalmi alapú, addig az alanyi áfamentesség esetében teljesítési alapú. A két rendszer közötti különbségek miatt a vállalkozóknak gondosan kell figyelniük bevételeik elszámolására, hogy elkerüljék az értékhatárok átlépését és az ezzel járó következményeket.