Megdöbbentő, de előfordulhat, hogy egy korábban fennálló biztosítási jogviszonyt jogtalanul visszamenőlegesen törölnek, még akkor is, ha az után szabályosan fizették a társadalombiztosítási közterheket, és annak megléte bizonyítható. Írásunkban bemutatjuk, milyen komoly következményekkel járhat egy ilyen jogellenes törlés.

Nemrég érkezett egy értesítés az ügyfélkapumra. Amikor megnyitottam, döbbenten láttam, hogy egy korábbi munkáltatóm törölte közel egy év biztosítási jogviszonyát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából. Az érintett jogviszony tíz évvel ezelőtt kezdődött, és hat éven át fennállt. Ebből most egy jelentős részt eltávolítottak. Újra ellenőriztem a dokumentumokat és megnéztem a nyilvántartást, ahol valóban rögzítették a törlést. Az események utánjárással végül rendeződtek, de még mindig nem értem, hogyan törölhették egy érvényes biztosítási jogviszonyomat, amelyet a T1041-es bejelentő és a benyújtott 08-as bevallások is igazoltak. Azért írtam meg ezt a cikket, hogy felhívjam a figyelmet az ilyen helyzetek lehetséges következményeire.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása tárolja a biztosítottak jogviszonyát, amelyet a NAV-nak benyújtott T1041-es űrlap alapján rögzítenek, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak adatait is. A NEAK adatbázisából nyerik ki a kormányhivatalok az egészségbiztosítási ellátások – például táppénz vagy csecsemőgondozási díj – megállapításához szükséges információkat. A szolgáltatók is ezen az adatbázison alapuló ellenőrzéseket végeznek, így egy visszamenőleges törlés komoly következményekkel járhat, különösen akkor, ha az illetőnek nincs más jogcímen egészségügyi jogosultsága.

Íme néhány példa, hogy milyen következményekkel járhat a jogviszony utólagos törlése a NEAK nyilvántartásában:

1. Első példa: Ha a kifizető jogellenesen törli valaki 2023-as biztosítási jogviszonyát, és az érintett 2024 szeptemberében gyermeket vár, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét elutasíthatják, mivel a nyilvántartás szerint nem rendelkezik a szükséges biztosítási időszakkal.

2. Második példa: Tegyük fel, hogy a munkáltató visszamenőleg törli a biztosítotti jogviszonyt egy időszakra, miközben a munkavállaló keresőképtelen volt és táppénzt kapott. Ebben az esetben a jogviszony megszűnése miatt táppénz-visszafizetési kötelezettsége keletkezhet.

3. Harmadik példa: Ha valaki szabadsága alatt külföldön kórházi ellátásra szorul, és a jogviszony törlésének következményeként a jogosultságát is megszüntetik, az illetőt felszólíthatják a külföldi ellátás költségeinek megtérítésére.

Ezek az esetek jól szemléltetik, hogy a jogviszony utólagos törlése milyen kihatásokkal járhat. Érthetetlen, hogy miért nincs szigorúbb ellenőrzés, amely megakadályozza az ilyen törléseket. A társadalombiztosítási törvény (Tbj.) és az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ugyan nem szabályozzák részletesen ezeket az eseteket, azonban lehetőség van a jogviszony helyreállításának kérelmezésére megfelelő igazoló dokumentumok, például munkaszerződések és bejelentési nyomtatványok alapján.

Összességében tehát nemcsak a biztosítotti bejelentési kötelezettségek megszegését kellene bírsággal szankcionálni, hanem a jogellenes törlések esetére is hasonló intézkedések szükségesek. Ha ugyanis ilyen törlés történik, és tb-közterhek visszaigénylésére is sor kerül, az akár költségvetési csalásnak is minősülhet.