A társasági adótörvény külön figyelmet szentel az adóelkerülési magatartások szabályozásának, hogy megakadályozza a vállalkozások jogszabályokkal visszaélő tevékenységeit. Az adóelkerülési szabályok célja, hogy minimalizálják azokat a kiskapukat, amelyek kihasználásával egy cég csökkenteni próbálja az adókötelezettségét, akár nemzetközi szinten, akár belföldön.

Főbb adóelkerülési szabályok és rendelkezések

1. Átminősítési szabályok

   • Az adótörvény lehetőséget ad az adóhatóságnak arra, hogy egyes tranzakciókat átminősítsen. Például egy kölcsönnek álcázott tőkebefektetés esetén, amelyet valójában osztalékként fizetnek ki, a hatóság átminősítheti az ügyletet osztalékká, és ennek megfelelően megállapíthatja az adókötelezettséget.

2. Összevont vállalkozási adóalapra vonatkozó szabályok

   • Ha egy vállalatcsoporton belül létező vállalkozások között túlzottan alacsony vagy túl magas áron történik tranzakció, az adóhatóság ezt úgy kezelheti, hogy a két cég adóalapját összevonva megállapítja a valós piaci ár alapú adóalapot. Ez a szabály a nem piaci árazás (transzferárak) korrekciójára szolgál, és lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók ellenőrzését.

3. Célzottnak ítélt szerkezetátalakítások vizsgálata

   • A hatóság különös figyelmet fordít a cégegyesítésekre, átalakulásokra és szétválásokra, amelyek célja lehet az adóalap csökkentése vagy elkerülése. Az ilyen esetekben az adóhatóság vizsgálhatja az átalakulások valós célját, és ha kizárólag adóelőny megszerzése érdekében történik, akkor az eredeti adózási állapot visszaállítható.

4. Gazdasági cél nélküli tranzakciók és fiktív ügyletek

   • A törvény lehetőséget ad arra, hogy a hatóság semmisnek tekintse azokat a tranzakciókat, amelyek kizárólag az adóterhek elkerülését célozzák, és gazdasági értékük, üzleti céljuk nincs. Ha bebizonyosodik, hogy az ügylet fiktív, az adóhatóság eltávolíthatja azt az adóalapból, és az ügyletben résztvevőket adóbírsággal sújthatja.

5. Külföldi telephely és tőkejövedelmek szabályozása

   • Az adótörvény rendelkezései alapján a külföldön keletkező jövedelmekre is vonatkozhat adókötelezettség, ha azok kapcsolódnak egy magyarországi adóalanyhoz. A tőkejövedelmek hazai bevonása és megfelelő adóztatása érdekében az adóhatóság vizsgálhatja a külföldi telephelyeken keresztül szerzett jövedelmeket, és megállapíthatja a hazai adóalapot, ha azt a külföldi struktúrák nem megfelelő adózási célból hozták létre.

6. Ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok

   • A magyar adótörvény előírja, hogy ha egy magyarországi adóalany külföldön ellenőrzött társaságot tart fenn, amely olyan országban működik, ahol az adókulcs lényegesen alacsonyabb, a külföldi társaság nyeresége a magyar adóalapba bevonható, és adóztatható lesz Magyarországon.

Szankciók adóelkerülés esetén

Az adóelkerülés megállapítása esetén az adóhatóság többféle szankciót is alkalmazhat:

• Adóbírság: Az adóhiány megállapítása esetén az adóhatóság akár az adóhiány összegének 50-200%-át kitevő bírságot is kiszabhat, az ügy körülményeitől függően.
• Késedelmi pótlék: Az elmaradt adófizetés miatt az adózó késedelmi pótlék fizetésére kötelezhető, amely az elmaradt adófizetési kötelezettség fennállása idejére vonatkozik.
• További jogi következmények: Az adóhatóság jogosult bírósági eljárást kezdeményezni súlyosabb esetekben, amikor például adócsalásra utaló bizonyítékok is rendelkezésre állnak.

Az adóelkerülés elleni szabályok célja, hogy fenntartsák a gazdaság átláthatóságát és igazságosságát, valamint hogy megakadályozzák az olyan gyakorlatokat, amelyek a társasági adó megfizetését próbálják kijátszani.